A lisztérzékenységről

3A coeliakia ( lisztérzékenység ) az a betegség, melyet a gabonafélék ( búza, rozs, árpa) glutén alkotórészének fogyasztása arra fogékony emberekben hoz létre, és Európában a leggyakoribb genetikai eredetű betegség. Ezért érthető, hogy az orvostudomány régóta figyelemmel kíséri a témát. A legújabb kutatások szerint a táplálkozásba a glutén bevezetésének régebbi gyakorlata (4 hónapos kor előtt vagy 6 hónapos koron túl javasolt bevezetés) mellett a coeliakia és az 1 típusú diabétesz ( cukorbetegség) kockázata fokozott lehet .

A coeliakia és az 1 tipusú diabétesz előfordulási gyakorisága hazánkban és világszerte is kifejezett emelkedést mutat a gyermeklakosság körében az elmúlt évtizedekben. (Coeliakia, gyermekek körében világszerte: 50 év alatt közel ötszörös emelkedést, 1 tip. Diabetes mellitus, gyermekek körében hazánkban 30 év alatt közel háromszoros emelkedést mutat, az elmúlt években ráadásul az emelkedés üteme is gyorsult.)

Jelenleg Magyarországon kb. 30 %-os a coeliakiára genetikailag veszélyeztetett gyermekek aránya, ez évente kb. 30 ezer megszületett veszélyeztetett gyermeket jelent! Miattuk fontos a széles körű általános prevenció ( megelőzés ) ajánlása, mert jelenlegi tudásunk szerint a tényleges megbetegedések arányát elsősorban a korai diéta révén lehet alacsony szinten tartani a veszélyeztetettek körében (jelenleg 1% körüli a coeliakia arány a teljes lakosságra vonatkoztatva, döntően a diétás faktoroknak köszönhetően).

Fentiek miatt terápiás ajánlás elfogadására került sor, mely kimondja, hogy 4-6 hónapos kor között ajánlott – a lisztérzékenység egész életre szóló megbetegedésének megelőzése érdekében – a lisztnek a baba étkezésébe történő bevezetése, az alábbiak szerint:

-a liszt ( glutén) bevezetése a baba 4 és 6 hónapos kora között, – sem előtte, sem utána – történjen

-ez alatt az idő alatt, és még lehetőleg 1-3 hónapig kívánatos a szoptatás folytatása, mert a vizsgálatok alapján a kettő együttes alkalmazása tovább csökkenti a betegség esélyét.

-mindezt a gyakorlatban úgy javasolják megvalósítani, hogy napi fél háztartási kekszet pépes formában keverjük az ételhez, vagy ennek megfelelő lisztet adjunk.

-fontos, hogy a javasolt adagokat semmiképp ne lépjük túl.

Lényeges tudni, hogy glutén tiszta „preparátum” formájában jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre hazánkban! Ennél fogva jelenleg a legtisztább hozzáférhető gluténforrásnak csecsemők számára a hivatalos Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) előírása szerint tej-tojás stb. allergénektől mentes háztartási keksz (pép formájában) – vagy a tiszta búzaliszt (habarás formájában) tekinthető. A glutén 4-6 hónapos korban történő bevezetését egyébként az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) 2009-es szakértői véleménye sem tartja az egészségre veszélyesnek.

Fentieket a szoptatás, vagy az aktuálisan folytatott táplálás változatlan folytatása mellett kell alkalmazni.

Szerző: Dr. Benedek László gyermekorvos